Előtag	Jele	Szorzó hatvánnyal	Szorzó számnévvel
tera-	T	1012	billió
giga-	G	109	milliárd
mega-	M	106	millió
kilo-	k	103	ezer
–	–	100	egy
milli-	m	10-3	ezred
mikro-	µ	10-6	milliomod
nano-	n	10-9	milliárdod
piko-	p	10-12	billiomod
femto-	f	10-15	billiárdod
atto-	a	10-18	trilliomod

A gyakorlat célja

A hétköznapi életben is nagyon fontos a mértékegységek átváltása, hiszen a különböző tárgyak méretükben különböznek, és ehhez alkalmazzuk a mennyiségeket. A kisebb tárgyak tömegét inkább grammban, milligrammban adjuk meg, míg a nagyobbakét mondjuk kilogrammban. A mértékegységek hasznosságát akkor látjuk, amikor a tárgyakat valamilyen tulajdonságok alapján szeretnénk összehasonlítani.

Ha a gyógyszertári munkát nézzük, akkor egyrészről a laboratóriumban, a gyógyszerkészítés során találkozunk a különböző mennyiségek átváltásával. Ha 1 dózisban a hatóanyag mennyisége 50 mg, akkor a kimérés során a mérlegen már 0,050 g-ot fogunk látni a kijelzőn. Az egyedi magisztrális elnevezésekben már inkább a centigramm alapján szokták elnevezni.

A gyári készítmények esetén a hatóanyagokat mindig 1 gramm mennyiségre szokták vonatkoztatni. Ebben az esetben szintén át kell váltanunk például az 50 mg-os mennyiséget.

Fontos szerephez jut a mértékegység átváltás akkor, amikor az adagolás ellenőrizzük. Előfordul az is, hogy a készítmény össztömegét térfogatra is át kell váltani, hogy ha az adagolást ml-re adja meg az orvos.

A mértékegység definíciója

A fizikában és a méréstudományban mértékegységeknek hívjuk azokat a méréshez használt egységeket, amivel a fizikai mennyiségeket pontosan meg tudjuk határozni. A kísérletek megismételhetősége a tudományos módszer legfontosabb jellemzője. Ehhez szabványokra van szükségünk, és ahhoz, hogy egységes mérési szabványokat hozzunk létre, szükségünk van a mértékegységek rendszerére. A tudományos mértékegységek valójában a régi súly- és térfogat-mértékek általánosításából keletkeztek, melyeket már régóta használunk a kereskedelemben.

Az SI mértékegységrendszer

A Mértékegységek Nemzetközi Rendszere, röviden SI (Systeme international d’unités) modern, nemzetközileg elfogadott mértékegységrendszer, mely néhány kiválasztott mértékegységen, illetve a 10 hatványain alapul. A jelenleg használt SI mértékegységrendszert a 11. Általános Súly- és Mértékügyi Értekezlet (General Conference on Weights and Measures) fogadta el 1960-ban. Decimális mértékrendszer.

Alapmennyiségek

A mennyiségek közül egyeseket alapmennyiségül választottak. Az alapmennyiségek (a többi mennyiség alapján) nem definiálhatók. Minden olyan fizikai mennyiség, amely nem alapmennyiség, meghatározható az alapmennyiségek segítségével, ezért ezeket származtatott mennyiségeknek nevezzük. Az alapmennyiségek mértékegységei az alapegységek, a származtatott mennyiségek egységei pedig a származtatott mértékegységek. A származtatott egységek az alapegységekkel definiálhatók.

Az alapmennyiségek a következőek:
méter, kilogramm, másodperc, amper, kelvin, mól, kandela

Származtatott mennyiségek például:
sebesség, nyomás, gyorsulás, teljesítmény, kapacitás